Segítség a választáshoz
Az üveglaptól a hőszigetelt műanyag ablakig
A műanyag ablak hőszigetelési képességét, szakszerűen megfogalmazva a hőátbocsátási tényezőjét az u érték mutatja meg nekünk, amelynek mértékegysége W/m²K. A hőátbocsátási tényező (u érték) definíciója: 1 m2 felületen, 1 Kelvin fok hőmérséklet különbözet hatására hány Watt energia áramlik át az ablakon.
Különböző u értékek a műanyag ablaknál
Fontos tudnivaló, hogy a műanyag ablakok u és u értékei között különbség van. Megkülönböztetünk ug értéket az ablaknál, ez az üveg hőátbocsátási tényezőjét jelenti. Tehát azt, amely érték kifejezetten csak magára az üvegre, és nem a teljes műanyag ablakra vonatkozik. Találkozhatunk még uw értékkel is a műanyag ablaknál. Ez mutatja a teljes ablak hőátbocsátási tényezőjét. Tehát, hogy az üvegfelület és a keret (tehát a teljes műanyag ablak) együttesen milyen értékkel rendelkezik. A mai korban a házak műanyag ablakaiba fokozottan hőszigetelt üvegeket érdemes beépíteni. Ez komfortérzet javuláshoz (nincs kellemetlen hideg érzet a műanyag ablak közelében), energia megtakarításhoz, és ezáltal pénzspóroláshoz vezet. Egy üveg akkor tekinthető fokozottan hőszigetelt üvegnek, ha az ug értéke legalább 1,0 W/m²K.
Mitől fokozottan hőszigetelt a műanyag ablak üvege?
Hogyan érjük el, hogy a 4 mm-es üvegből készült műanyag ablak, amely üvegnek a hőátbocsátási tényezője ug=5,8 W/m²K fokozottan hőszigetelt üvegű műanyag ablak legyen? Ahhoz, hogy csak az üveg segítségével érjük el ezt az értéket (1,0 W/m²K) 70 cm vastag üveget kellene műanyag ablakunkba tenni. Nem csak ez a meglepően nagy vastagság, ami gátját szabja ennek a lehetőségnek, hanem az is, hogy az így kialakított 70 cm vastag üveglap négyzetméterének súlya megközelítőleg 1750 kg. Tehát a fokozottan hőszigetelő üveg eléréséhez más technikát kell bevetni. Röviden szemléltetjük, hogy jutunk el a fokozottan hőszigetelt műanyag ablakig.
Egy 4 mm-es üveglap hőátbocsátási értéke 5,8 W/m²K. Ha ebből kettőt egymás mellé teszünk, akkor köztük egy légréteg alakul ki, így ug= 2,8 W/m²K értéket kapunk. A két üveg „összeillesztését” speciális távtartó teszi lehetővé. A következő ábra bemutatja, hogyan épül fel egy átlagos ablaküveg.
A két üveglap között egy alumínium távtartó segítségével alakítják ki a 16 mm-es légrést. Maga az alumínium távtartó hőhidat képezne az ablaküvegek között. Ha ezt a hőhidat butil ragasztóanyaggal megszakítjuk, amely egyben a két üveglapot a távtartóhoz is rögzíti, akkor az előbb említett negatív hatás nem lép fel az ablaküvegnél. Az üveglapok közötti párásodás ellen pedig egy nedvszívó zeolittartalmú abszorbenst alkalmaznak. A következő szintet képviselő ablaküveget (ug= 1,4 W/m²K) úgy érik el a gyártók, hogy a kettős üvegszerkezet belső ablaküvegének a légrés felé néző felületére lágy fém réteget (low-E) visznek fel. Így a low-E minőségétől függően az üvegszerkezet hőátbocsátási tényezője 1,4 vagy 1,3 W/m²K lesz. Az egytizedes különbség a low-E minőségi különbségéből adódik. A fokozottan hőszigetelt műanyag ablaknál az ablaküveg 1,0 W/m²K-es hőátbocsátási tényezőjét úgy érjük el, hogy a két üvegréteg közötti légrést nem levegővel, hanem argon gázzal töltjük ki. Ennek az anyagnak a hőszigetelésben játszott szerepe jelentős, mert így jutunk el az ug= 1,0 W/m²K hőátbocsátási tényezőhöz
Mit fog tapasztalni a műanyag ablak mellett állva?
Természetesen mindez nem csak a számokkal való játszadozást jelenti. Komoly jelentősége van a műanyag ablak melletti hőérzet kialakulásában. Ennek bizonyítására bemutatunk egy ábrát, mely megmutatja, milyen üvegfelületi hőmérsékletet mérhetünk, ha kívül 0°C, míg benn 20°C van.
Látható, hogy különböző szerkezetek mellett az üveg felületi hőmérséklete jelentősen eltérő (5,6°-től egészen a 17,3°-ig). A rossz üvegezésű ablaknál bosszantó jelenségek léphetnek fel. Például: becsukott műanyag ablak mellett is kellemetlen hidegérzet az ablak közelében. Viszont egy fokozottan hőszigetelt műanyag ablak üvegénél az előbb említett kellemetlenségekkel nem kell szembesülnünk. Csak azzal, hogy jelentős mértékű fűtési költség megtakarítás lép fel. Vásárláskor minden esetben kérdezzünk rá a műanyag ablak üvegezésének hőátbocsátási tényezőjére. Ne válasszunk esetlegesen olcsóbb, de rosszabb hőszigeteléssel rendelkező műanyag ablakot. Érdemes most nagyobb kiadást felvállalni, mert az esetlegesen most felmerülő többletköltségek rövid időn belül megtérülhetnek, és azután már csak az új műanyag ablakunk által nyújtotta kellemes közérzetet (hőérzetet) kell élveznünk.
Műanyag nyílászárók felmérésének és beépítésének trükkjei
A megfelelően funkcionáló műanyag nyílászáróknak nem csak az a feltétele, hogy kiváló minőségű alapanyagból készült nyílászárót vásároljunk, hanem az is, hogy a beépítés a lehető legszakszerűbb legyen. Egy tökéletes hő és hangszigetelési tulajdonsággal rendelkező műanyag nyílászárót is be lehet úgy építeni, hogy az lényegesen veszítsen az előbb említett jó tulajdonságaiból. Emiatt a beépítés minősége kiemelt fontossággal bír a műanyag nyílászáróknál.
Műanyag nyílászárók precíz felmérése
A műanyag nyílászáró gyártatása előtt mindenképpen fontos, hogy pontosan felmérjék a falnyílást, amibe kerül a nyílászáró. A nyílászáró felmérését végző viseli a későbbi méretpontatlanságokból adódó összes költséget, hiszen a megadott méretek alapján gyárthatják le a műanyag nyílászárót. Ezért érdemes a végső pontosítás előtt egy szakember segítségét kérni, hogy ő mérje fel a gyártandó műanyag nyílászárók méretét. A falnyílás pontos felméréshez minden irányban 2-3 méretet kell venni az esetlegesen falszerkezeti hibák miatt. A falnyílást átlósan is le kell mérni, mert ebből derülhet fény arra, hogy nem derékszögű. Ha az átlókban jelentős az eltérés, akkor kőműves munkára is szükség van, hiszen a műanyag nyílászárót mindenképpen vízszintes helyre kell betenni. A nyílászárók méretét úgy kell megállapítani, hogy a kapott adatokból körben egy-egy centimétert elhagyunk, mert erre a helyre jön a purhab. Ha kávás a falnyílás szerkezete, akkor meg kell állapítani a káva adta rátakarás méretét, és ennek függvényében tokszélesítőt alkalmazni és így meghatározni a műanyag nyílászáró méretét. A nyílászáró falszerkezethez való csatlakoztatása pedig úgy történik, hogy a műanyag nyílászáró tokja 2-3 centiméteren felütközik a kávára, és a maradék részt toktoldó segítségével töltik ki. Hasonló a helyzet akkor is, ha még nincs meg a falszerkezeten a végleges szigetelő réteg. Ennek a szigetelésnek a vastagságával is számolni kell, tehát itt is szükség lehet tokszélesítő alkalmazására, hogy a műanyag nyílászáró beépítése esztétikus legyen.
Műanyag nyílászárók beépítése. Otthon vagy munkaterület?
A műanyag nyílászárók behelyezésekor a lakást munkaterületnek tekinti a kivitelező. Ezért az ott zajló folyamatokhoz biztosítani kell a megfelelő hozzáférési lehetőséget. Érdemes gondoskodni a törékeny tárgyak védelméről is nyílászáró cserénél, ami a helyszín minél tökéletesebb megóvását jelenti. A lakás ez esetben munkaterületnek számít, ezért ott semmilyen változtatást elvégezni nem szabad, amíg a területet át nem adja a beépítő a tulajdonosnak. Tehát nem szabad közvetlen a műanyag nyílászáró beépítés után elkezdeni a festést, vagy bármiféle javítási munkákat. Amíg az építési területet át nem adták, addig az a kivitelező felelőssége alá tartozik. Bármilyen későbbi hiba a javítások előtt még felfedezhető, korrigálható. Míg, ha a tulajdonos rögtön elkezdi javítgatni a műanyag nyílászáró és a falszerkezet találkozásának területét, elfedhet esetleges tömítetlenségeket. A beépítés után ajánlott még a beépítők jelenlétekor tüzetesen átnézni a műanyag nyílászárókat, így a kérdéses dolgok még ott tisztázhatók, esetlegesen javíthatók. A beépítést követően fontos lehet a későbbi félreértések könnyebb tisztázása végett az összes, a műanyag nyílászáró vásárlásakor kapott dokumentumot eltenni. Feljegyezni a beépítés pontos dátumát, és az azt elvégzők nevét. Mindezt a nyílászáró garanciális idejének leteltéig megőrizni.
Így zajlik egy szakszerű nyílászáró beépítés
Nyílászáró beépítésének 1. lépése: Az összes beépítendő nyílászárószerkezet mennyiségének ellenőrzése.
Nyílászáró beépítésének 2. lépése: Az ablaknyílás és a nyílászáró méretének egyeztetése.
Nyílászáró beépítésének 3. lépése: A helyszín előkészítése, a szükséges takarások elhelyezése.
Nyílászáró beépítésének 4. lépése: Régi nyílászáró kiszerelése.
Nyílászáró beépítésének 5. lépése: Régi tömítőanyag eltávolítása.
Nyílászáró beépítésének 6. lépése: Káva megtisztítása.
Nyílászáró beépítésének 7. lépése: Káván lévő üregek eltömítése.
Nyílászáró beépítésének 8. lépése: Az új nyílászáróról a szárny levétele.
Nyílászáró beépítésének 9. lépése: Új tokszerkezet behelyezése a falnyílásba.
Nyílászáró beépítésének 10. lépése: Nyílászáró ideiglenes ékekkel való rögzítése.
Nyílászáró beépítésének 11. lépése: Támasztó ékek elhelyezése.
Nyílászáró beépítésének 12. lépése: A tokszerkezet pontos függőleges és vízszintes beállítása.
Nyílászáró beépítésének 13. lépése: A tok falszerkezethez való rögzítése csavarral/tokrögzítő vasalattal.
Nyílászáró beépítésének 14. lépése: Poliuretán szigetelőhab felvitele.
Nyílászáró beépítésének 15. lépése: Az ablakszárny visszaakasztása.
Nyílászáró beépítésének 16. lépése: Funkciópróba (esetleges utólagos beállítás).
Nyílászáró beépítésének 17. lépése: Párkány és könyöklő felszerelése (amennyiben ez kérés volt).
Nyílászáró beépítésének 18. lépése: Takarólécek felhelyezése (amennyiben ez kérés volt).
Nyílászáró beépítésének 19. lépése: Átadás-átvételnél a működtetés elmagyarázása.
Megjegyzés: 3, 5 és 7-es lépések csak bontásos csere esetén fordulnak elő.
A tökéletes ablakcsere titka
Sokan azt gondolnák, hogy az ablakcsere egyszerű folyamat. Valójában ez az állítás csak akkor igaz, ha szakemberek segítségét vesszük igénybe az ablakcsere kivitelezésekor. Egyéb esetekben sok kérdéses dologra kell magunknak megoldást találni az ablakcsere során. Egy helyesen végrehajtott ablakcsere ugyanis bonyolultabb annál, mint hogy kiveszik a régi szerkezetet, és behelyezik helyette az újat. Sokkalta többről van szó, főleg akkor, ha az ablakcsere még egyéb felújítással vagy további extrák beépítésével is megfűszerezik.
Régi és új ablakok közti különbség szerepe ablakcsere esetén
A régi ablakok beépítési mélysége (főleg ha régi fa tokos — kapcsolt gerébtokos — ablakokról van szó) általában eltér a modern műanyag ablakok méretétől. A keskenyebb PVC ablak a falszerkezetben máshol fog elhelyezkedni. Ezt úgy kell érteni, hogy amíg a régi ablakok akár teljes mértékben kitöltötték a fal vastagságát, addig az új ablakok ezt csak részben teszik meg. Emiatt rögtön két dolog adódik. Egyrészt el kell dönteni, hogy a falszerkezetben a homlokzat külső síkjához, a fal közepéhez vagy annál beljebb rakják be az új ablakokat. Ez nagyban befolyásolja a hőhidak kialakulását. Általános „ökölszabályként” elmondható ablakcsere esetén célszerű az ablakokat a falszerkezet közepéhez igazítani. Már az ablakcsere ezen pontjánál érdemes szakember segítségét kérni, főleg, ha az ablakcsere mellett még a külső szigetelést is felújítják. Másrészt az új vékonyabb ablakok miatt utólagos kőműves javításokra is kell számítani, hisz a szabadon maradt falfelületeket esztétikussá kell tenni. Más kérdés, de szintén fontos az ablakcsere során, az új ablakok mérete a régihez képest. A régi ablakok mérete eltérhet a fal belső síkjának méretétől. Viszont az új ablakok méretének alapjául a kibontott falnyílások kellenek, hogy alapul szolgáljanak. A tapasztalt beépítő már tudja, hogy mit kell mérni ablakcsere esetén, hogy az új pontosan a megfelelő méretben készüljön el, és ne legyenek utólagos méretbeli eltérések az ablakcsere során.
Ha nem csak ablakcsere lesz
Ha az ablakcsere mellett még új homlokzati szigetelés is lesz, akkor további kérdések merülnek fel. Az új szigetelés azt jelenti, hogy a fal vastagsága megváltozik a korábbihoz képest. Továbbá az új szigetelés felhelyezésekor nem csak a külső rész lesz újra szigetelve, hanem a szigeteléssel befordulnak az ablak felé is. Általános szabály szigetelésnél, hogy a szigetelés vastagsága minimum olyan legyen, hogy eltakarja az ablakok szerelési hézagjait, és rátakarjon kb. 10 mm-et. Tehát pontosan le kell egyeztetni a szigetelővel még az ablakcsere előtt, hogy az új szigetelés milyen új helyzet elé állítja az ablakát. Ha elfelejtünk gondoskodni arról, hogy az új ablakok egy úgynevezett tokszélesítéssel, és magasítással szépen tudjanak illeszkedni a szigeteléshez, akkor belefuthatunk abba a hibába, hogy az új szigetelés kitakarja az ablakok külső szélét, ami jelentős esztétikai romlást eredményez. Sőt megnehezíti, bizonyos esetekben lehetetlenné is teszi a redőny felszerelését. Lényeges tehát, hogy ablakcsere estén minden szakembertől követeljük meg a precíz munkavégzést. Hiszen, ha valamelyik fázisban eltérnek az előre megadott méretektől, akkor felborulhat az ablakcsere előre eltervezett folyamata, és utólagos költségek vagy esztétikai hiányosságok keletkezhetnek. Mindezen problémákat legegyszerűbben úgy lehet kiküszöbölni, hogy olyan ablakcsere kivitelezésével forgalmazó céget keresünk fel, aki komplett szolgáltatást vállal.
Reméljük, hogy segítettünk.
Forduljanak hozzánk bizalommal!!!
Tisztelettel:
Alisca Ablak Kft.
